118. Művészkönyv gyerekeknek – könyvtárgy, anyagkísérlet, vizuális koncepció és szoborszerű forma

Tanulási cél: tervezz olyan egyedi könyvtárgyat, amelyben a forma, az anyag, a képek sorrendje és a lapozás ugyanazt a gondolatot fejezi ki. A művészkönyv nem egyszerűen szépen díszített füzet: maga a könyv mint tárgy is a műalkotás része lehet.

Fontos elhatárolás: az 5849. Kézi könyvkötés a lapok hajtását és fűzését tanítja; a 113. Zinekészítés egy saját szerkesztésű mini-kiadvány tartalmát és sokszorosítását; a 111. Textilkönyv a puha, tapintható lapozható tárgyat; az 57. Papírmechanika a mozgó és kiemelkedő papírszerkezeteket; a 1216-os Illusztráció és képregény kézikönyv 27. leckéje pedig a képeskönyv oldalpárjait dolgozza fel. Ez a fejezet nem ezeket ismétli: azt vizsgálja, hogyan válik maga a könyv formája, anyaga, nyitási módja és olvasási útvonala a művészi üzenet részévé.

1. Mi a művészkönyv?

A művészkönyv olyan könyv vagy könyvszerű tárgy, amelyet alkotója önálló műalkotásként tervez meg. A tartalom és a forma egymást alakítja: a papír vastagsága, a hajtás, a borító, a lapok sorrendje, a képek ritmusa, a szöveg hiánya vagy jelenléte mind jelentést hordozhat. A könyv lehet egyetlen példány, kis sorozat vagy sokszorosított kiadvány.

Nincs egyetlen kötelező alakja. Lehet hagyományos lapozható könyv, hosszú kihajtható szerkezet, zászlókönyv, dobozban elhelyezett lap- és tárgyegyüttes, tekercs vagy olyan könyvtárgy, amelyet több irányból kell megfigyelni. Nem az számít, hogy különleges-e a formája, hanem az, hogy a forma tudatosan kapcsolódik-e a választott gondolathoz.

2. Miben különbözik más könyvformáktól?

Egy művészkönyv lehet zine-szerű vagy pop-up elemet is tartalmazhat, de ez nem teszi automatikusan művészkönyvvé. A döntő kérdés: miért éppen ilyen formát választott az alkotó, és mit veszítünk, ha a művet egyszerű lapokra bontjuk?

3. Először a gondolatot válaszd ki, ne a technikát

Kezdésként fogalmazz meg egy rövid állítást: „A szél láthatatlan, de nyomot hagy”, „A magból lassan erdő lesz”, „A csend egyre nagyobb teret foglal el”. Ez lesz a könyv koncepciója. A koncepció nem feltétlenül történet; lehet érzés, megfigyelés, ellentét, természeti folyamat vagy kérdés.

1. Írd le a gondolatot egy mondatban.
2. Húzd alá a három legfontosabb szót.
3. Mindegyikhez készíts három egyszerű képi vagy anyagi ötletet.
4. Válassz ki egy olyan formai tulajdonságot, amely a gondolatot erősíti: például szűkülés, szétnyílás, ismétlődés, súly, áttetszőség vagy megszakítás.
5. Csak ezután válassz könyvformát.

Példa: „A magból erdő lesz.” A lapok eleinte kicsik és sűrűn zártak, majd egyre nagyobb felület nyílik ki; a kevés vonalból fokozatosan sok ág és levél lesz. A forma így maga is a növekedést mutatja.

4. Téma, közönség és használati mód

Gondold végig, ki fogja kézbe venni a könyvet, hol fogja nézni, és mit tehet vele. Egy óvodai csoportnak készülő mű legyen könnyen nyitható, nagy elemekből álló és robusztus. Egy felső tagozatos vagy középiskolás alkotás lehet összetettebb, többértelmű és törékenyebb, ha csak bemutatásra készül.

• Megfigyelőkönyv: egy jelenség vagy tárgy több nézőpontját mutatja meg.
• Érzékkönyv: anyagok, felületek, áttetszőség vagy hang kapcsolódik a lapokhoz.
• Időkönyv: egy változás vagy folyamat sorrendjét bontja ki.
• Gyűjteménykönyv: motívumokat, mintákat, emlékeket vagy tárgylenyomatokat rendez egységbe.
• Kérdéskönyv: minden lap új kérdést vagy nézőpontot ad, nem feltétlenül egyetlen választ.

5. Az anyag is jelentést hordoz

Ne csak azt kérdezd, melyik anyag szép, hanem azt is, mit fejez ki. A vékony áttetsző papír bizonytalanságot vagy rétegzettséget mutathat; a vastag karton súlyt és ellenállást; a durva felület nyersséget; a sima felület csendet vagy tisztaságot. Egy anyag akkor indokolt, ha a tapintása, fényáteresztése, hajlíthatósága vagy hangja kapcsolódik a témához.

Első alkalommal legfeljebb két-három fő anyagcsaládot használj. A túl sokféle felület szétszórhatja a figyelmet, és megnehezíti a tartós összeállítást. Minden új anyagból készíts kis próbadarabot, mielőtt a végleges könyvbe kerül.

6. Képi nyelv: motívum, ismétlés és változás

A könyv egységét visszatérő vizuális motívum teremtheti meg. Ez lehet egy kör, vonal, levélforma, színfolt, kivágás vagy rövid szó. A motívum ne minden oldalon ugyanúgy jelenjen meg: ismételd, változtasd a méretét, irányát, sűrűségét vagy helyét. Így a néző felismeri a kapcsolatot, de közben változást is tapasztal.

• Ismétlés: ugyanaz a forma visszatér, és ritmust teremt.
• Variáció: a forma egy tulajdonsága megváltozik.
• Kontraszt: kicsi és nagy, sűrű és ritka, sötét és világos kerül egymás mellé.
• Negatív tér: a kihagyott felület is a kompozíció része.
• Motívumfejlődés: egy egyszerű jel fokozatosan összetett képpé alakul.

Kiinduló arány: egy könyvben legyen egy fő motívum, legfeljebb két kísérőmotívum és egy visszafogott hangsúlyszín. Ez nem szabály, hanem kezdő korlát, amely segít az egység megőrzésében.

7. A lapok sorrendje és az olvasási útvonal

A hagyományos könyvet többnyire elejétől a végéig olvassuk. A művészkönyv azonban kérheti, hogy a néző megfordítsa, szétnyissa, egymás mellé tegye vagy több irányból nézze a lapokat. Az útvonalat mégis világossá kell tenni: a nyitás módja, a borító, a jelölés, a színritmus vagy a forma mutassa meg, hogyan kezdődik a felfedezés.

1. Jelöld meg, melyik oldal vagy rész az első találkozás.
2. Döntsd el, van-e kötelező sorrend, vagy a néző szabadon választhat.
3. Tervezd meg a nyitott, félig nyitott és zárt állapotot is.
4. Ellenőrizd, hogy a lapok nem takarják-e el a fontos részleteket.
5. Adj a nézőnek egy egyszerű támpontot: nyíl, számozás, ismétlődő jel vagy rövid használati mondat.

Ha a könyv többféleképpen olvasható, ezt ne hibaként kezeld. A több útvonal lehet tudatos művészi döntés, de a használó tudja meg, hogy szabadon kísérletezhet.

8. Művészkönyv-formák – melyiket mikor válaszd?

A zászlókönyv nem azonos a pop-up könyvvel. A lapocskák a harmonikagerinc hajtásaihoz kapcsolódnak, és a könyv szétnyitásakor két irányba terülnek. Nem kell hozzá bonyolult kiemelkedő mechanika; a látványt a rétegzett, szétnyíló képtöredékek adják.

9. Eszközök és anyagok

• különböző vastagságú papír és karton;
• áttetsző papír, pausz vagy tiszta csomagolóanyag-minta;
• színes ceruza, filc, vízbázisú festék, nyomtatott vagy saját készítésű motívum;
• vonalzó, ceruza, radír, hajtássegítő;
• lekerekített végű olló és ragasztóstift vagy kis mennyiségű vízbázisú PVA;
• előre kivágott kartonlapok, ha a csoport életkora vagy eszközhasználata ezt indokolja;
• próbaanyagok, hulladékpapír, jegyzetlap és fényképezőgép a dokumentáláshoz.

A sniccer, fémvonalzó melletti vágás, ár, fúró és nagyobb lyukasztó felnőtt feladat. A gyermek a kész, tompa szélű elemeket rendezheti és ragaszthatja. Ne használj ismeretlen eredetű, szennyezett vagy éles tárgyakat díszítőelemnek.

10. Méretezés és arányok

A művészkönyv mérete a használati módtól függ. Kézben tartható könyvtárgyhoz a 10 × 15 cm-es zárt méret jó kiindulópont; asztalon kinyitható zászlókönyvnél a 8 × 6 cm-es gerincpanel és a 4–5 cm-es kiálló elemek kezelhető méretet adhatnak. Nagyobb csoportos munkánál készíts nagyobb prototípust, hogy a ragasztási és hajtási hibák jól láthatók legyenek.

A grammsúly és a méret nem merev előírás. A papír rostiránya, bevonata és hajlíthatósága is számít. A gerinc és a hajtások rostiránya lehetőleg párhuzamos legyen a hajtásvonallal. Készíts próbahajtást és nyitási tesztet, mert a vastag papír ugyanúgy megrepedhet, mint a túl vékony papír könnyen gyűrődhet.

11. A prototípus – készíts kicsi próbát a végleges előtt

A művészkönyv szerkezete könnyen megváltoztatja a képek sorrendjét vagy láthatóságát. Ezért először olcsó papírból készíts kicsinyített makettet. A makett nem a végleges mű, hanem ellenőrző modell.

1. Rajzold fel a zárt és a teljesen nyitott állapotot.
2. Jelöld a hajtásokat, ragasztási füleket és a lapok helyét.
3. Számozd meg a lapokat, majd nyisd és csukd össze legalább ötször.
4. Próbáld ki, hogy a lapok nem ütköznek-e, nem takarják-e egymást.
5. Jelöld, melyik rész a főmotívum, és melyik csak kísérőelem.
6. Csak a javított makett után készíts végleges elemeket.

Hasznos szabály: a végleges könyv elkészítése előtt legalább egy teljes nyitás–zárás próbát végezz úgy, hogy a könyvbe már be vannak ragasztva a legnehezebb vagy legvastagabb elemek is.

12. Szín, felület és anyagritmus

A színrendszer segít összetartani az eltérő lapokat. Kezdésként válassz két főszínt, egy kiegészítő színt és egy kis mennyiségű hangsúlyszínt. A 60–30–10 arány használható próbaként: a felület nagyjából 60%-a legyen az alap- vagy domináns színvilág, 30%-a a másodlagos, 10%-a a hangsúly. Ez nem kötelező szabály, és nem minden témánál működik; a lényeg, hogy a hangsúly valóban ritkábban jelenjen meg.

Az anyagritmus hasonlóan működik. Például három sima lap után jöhet egy áttetsző, majd egy durvább felület. Ha minden oldal más anyagból készül, a könyv széteső mintagyűjteménynek tűnhet. A visszatérő motívum vagy színkapcsolat tartja össze.

13. Szöveg és betű – mikor kell, és mikor nem?

A művészkönyv lehet szöveg nélküli. Ha mégis használsz szöveget, ne írj minden kép mellé magyarázatot. Egy rövid szó, kérdés, hangutánzó jel vagy kézzel rajzolt betű is elegendő lehet. A szöveg mérete, helye és iránya legyen összhangban a könyv nyitási módjával.

• Ha a könyv tapintható vagy sok anyagréteget tartalmaz, a szöveg legyen rövid és jól elkülönülő.
• Ha a lapok több irányba nyílnak, jelöld a fő olvasási irányt vagy mondd el, hogy szabadon felfedezhető.
• Ha a betűk a képi kompozíció részei, akkor is maradjanak olvashatók.
• Mások szövegét, versét vagy képét csak jogszerűen és megfelelő forrásmegjelöléssel használd; saját szöveg és saját rajz a legegyszerűbb kiindulópont.

14. Teljes munkamenet 12 lépésben

1. Koncepció: fogalmazd meg a könyv központi gondolatát egy mondatban.
2. Közönség: döntsd el, ki fogja használni és hogyan.
3. Forma: válassz a témához illő könyvtárgyat.
4. Makett: készíts olcsó papírból működő próbát.
5. Anyagpróba: teszteld a hajtást, a ragasztást és a felületek együttműködését.
6. Motívum: válassz egy fő vizuális jelet és legfeljebb két kísérőt.
7. Sorrend: tervezz lapról lapra, vagy jelöld a szabad felfedezés útját.
8. Szín: készíts kis színmintát és ellenőrizd a kontrasztot.
9. Végleges lapok: a szerkezethez igazodva rajzolj, fess vagy kollázsolj.
10. Összeállítás: csak a próba után ragassz, hajts és rögzíts.
11. Használati próba: kérj meg valakit, hogy magyarázat nélkül nyissa ki és fedezze fel.
12. Dokumentálás: fotózd le a zárt, félig nyitott és teljesen nyitott állapotot.

15. Projekt A – A csend könyvtárgya

Cél: készíts hat lapból álló, szöveg nélküli művészkönyvet, amely a zajtól a csendig vezet. A könyv lehet egyszerű, egymás mellé rendezett lapkészlet védőborítékban vagy dobozban; itt nem a kötés, hanem a képi változás a fő feladat.

Anyagok

• 6 darab 10 × 15 cm-es kartonlap;
• 2 darab 11 × 16 cm-es borítóelem;
• 3 különböző felületű, tiszta papír vagy textilminta;
• fekete, szürke és egy választott hangsúlyszín;
• ragasztóstift, olló, ceruza, vonalzó.

Elkészítés

1. Az első lapon sok, egymást keresztező vonallal jelöld a zajt.
2. A második lapon ritkítsd a vonalakat, de hagyj erős kontrasztot.
3. A harmadik lapon a vonalak már csak néhány csoportban jelenjenek meg.
4. A negyedik lapon a vonalakat nagy üres felületek váltsák fel.
5. Az ötödik lapon csak egy finom jel maradjon.
6. A hatodik lap lehet szinte üres; a papír felülete maga válik a témává.
7. Rendezd a lapokat sorrendbe, majd készíts hozzájuk egyszerű védőborítékot vagy dobozt.

Önellenőrzés: a lapok sorrendje nélkül is látszik-e a változás? A hangsúlyszín valóban a csend felé haladva ritkul-e?

16. Projekt B – Zászlókönyv: széteső képből panoráma

Cél: készíts olyan könyvtárgyat, amely zárt állapotban képtöredékeket mutat, teljesen kinyitva viszont összeálló panorámát hoz létre. A zászlókönyv (flag book) alapja a harmonikára hajtott gerinc; a kis lapok a gerinc váltakozó hajtásaihoz kapcsolódnak. A szerkezetet Hedi Kyle dolgozta ki, és a könyvművészet egyik jellegzetes formájává vált.

Kiinduló méretezés

A méretek kezdő prototípushoz valók, nem egyetlen kötelező zászlókönyv-szabványt jelentenek. A hajtások és a zászlók pontos helyét mindig a papír vastagságával együtt teszteld. A gerinc hajtásiránya legyen következetes; a zászlók ne akadjanak össze csukáskor.

Elkészítés lépésről lépésre

1. Vágd ki a gerinccsíkot. A vágást és a méretezést felnőtt végezze, ha a gyermek még nem tudja biztonságosan használni az ollót.
2. Jelöld a csíkon a 6 cm-es osztásokat, majd hajtsd harmonikává: a hajtások váltakozzanak hegy- és völgyhajtásként.
3. Hulladékpapírból készíts egy próbát, és ellenőrizd, hogy a gerinc összecsukva laposan fekszik-e.
4. Rajzolj egy széles panorámaképet, majd oszd hat olyan részre, amelyek a zászlólapokon folytathatók.
5. A hat zászlólapot a próbaszerkezet alapján ragaszd a gerinc egymással szemben álló hajtásfelületeire. A ragasztási fülek ne kerüljenek a hajtásvonalra.
6. Csukd össze, majd nyisd ki többször. Ha a zászlók ütköznek, csökkentsd a szélességüket vagy változtass a rögzítési helyen.
7. Rögzítsd a borítókat a gerinc két végére, és csak ezután készítsd el a végleges színezést.

Jó megoldás: a képtöredékek külön-külön is érdekesek, de teljesen kinyitva egy közös látványt adnak. Kevésbé jó megoldás: a zászlók csak díszek, nem kapcsolódnak egymáshoz, ezért a kinyitás nem változtatja meg a kép jelentését.

17. Projekt C – Dobozkönyv: hat tárgy, egy gondolat

Cél: készíts dobozba rendezett könyvtárgyat, amelyben minden lap vagy nagyobb, biztonságosan rögzített elem egy-egy gondolatot képvisel. A doboz nem egyszerű tároló: a néző a fedél felnyitásával lép be a műbe.

Kiinduló méretezés

• dobozalap: körülbelül 18 × 14 × 5 cm;
• 6 darab 10 × 13 cm-es kártyalap;
• legfeljebb 3 fő anyagcsalád;
• egy fő motívum, amely mind a hat lapon visszatér.

Elkészítés

1. Válassz egy témát, például „egy kert egyetlen napja”.
2. A hat kártya legyen a reggel, délelőtt, dél, délután, este és éjszaka képi megfelelője.
3. Minden laphoz rendelj egy szín- vagy felületváltozást.
4. A doboz belsejében alakíts ki egyszerű papírelválasztókat, hogy a lapok ne csússzanak egymásra.
5. A fedél belső oldalára kerüljön a cím vagy a koncepció rövid mondata.
6. Próbáld ki, hogy a lapok sorrendben és szabadon is kivehetők-e.
7. A lapokat ne töltsd meg apró, leváló tárgyakkal. Kisebb gyermekeknél minden díszítőelem legyen nagy, könnyen ellenőrizhető és biztonságosan rögzített.

Önellenőrzés: a doboz felnyitása után a néző érti-e, miért tartozik össze a hat lap? A doboz formája ad-e valamit a jelentéshez, vagy csak tárolja a munkát?

18. Korosztályhoz igazított feladatok

Ne csak életkor alapján dönts. A kézügyesség, a látás, a tapintás, a figyelmi terhelhetőség, a tapasztalat és az egyéni hozzáférési igény ugyanilyen fontos. A feladat ne a gyermek helyett legyen egyszerűbb, hanem a részvételhez szükséges eszközök és lépések legyenek megfelelően előkészítve.

19. Gyakori hibák és célzott javításuk

20. Kevésbé jó és jobb megoldások összehasonlítása

21. Bemutatás, tárolás és dokumentálás

A művészkönyv gyakran több állapotban érdekes. Dokumentáld legalább a zárt, a félig nyitott és a teljesen kinyitott formát. Ha a lapok szabadon rendezhetők, készíts egy képet az alaphelyzetről és egyet egy másik lehetséges sorrendről is. A fotózásnál ne takard el a hajtásokat és a rögzítési pontokat.

• Tárold száraz, tiszta helyen, közvetlen napfénytől védve.
• Ne préseld össze a kiálló vagy törékeny elemeket.
• A dobozkönyv saját tárolódobozt kaphat, de a könyv ne szoruljon bele.
• Ragasztás után hagyd teljesen megszáradni, mielőtt becsukod.
• Értékes vagy hosszú távra szánt munkánál használj stabil, lehetőleg savmentes papírt és megfelelő tárolóanyagot.

22. Biztonság és felelős anyaghasználat

Gyermekekkel csak tiszta, ismert, nem éles és életkornak megfelelő anyagokat használj. A vágóeszközöket, árakat, fúrókat és forró ragasztót felnőtt kezelje. Ne használj penészes, szennyezett, ismeretlen vegyszerrel kezelt vagy könnyen szilánkosodó hulladékot. A kisebb leváló díszítőelemeket a gyermek életkorához és a felhasználási módhoz mérten kerüld.

Ha a könyv mások képeit, fotóit vagy szövegét tartalmazza, ellenőrizd a felhasználási engedélyt és a forrást. A saját alkotás nem jelenti automatikusan azt, hogy a beleillesztett idegen kép is szabadon felhasználható.

23. 4 × 45 perces pedagógiai műhelyterv

A pedagógus minden alkalom végén kérdezze meg: mi működött, mi nem, és mi változik a következő alkalommal? A tanulók rövid jegyzetet vagy rajzi naplót készíthetnek a döntéseikről. A visszajelzés ne a „szép vagy nem szép” ítéletre, hanem a koncepció, a forma és a használat kapcsolatára irányuljon.

24. Önellenőrző lista

• Meg tudom fogalmazni a könyv központi gondolatát egy mondatban.
• A választott forma valóban kapcsolódik ehhez a gondolathoz.
• A könyv zárt és nyitott állapotát is megterveztem.
• Készült makett és anyagpróba.
• A lapok sorrendje vagy szabad felfedezési módja világos.
• A motívumok, a színek és az anyagok egységes rendszert alkotnak.
• A könyv biztonságosan kezelhető és tárolható.
• Más személy is képes felfedezni a könyv alapötletét hosszú magyarázat nélkül.

25. Kapcsolódó Firkavár-fejezetek

• Kézi könyvkötés és saját művészfüzet készítése – alapvető hajtások, fűzés és borító.
• 113. Zinekészítés – saját szerkesztésű kiadvány és sokszorosítás.
• 111. Textilkönyv és tapintható mesekönyv – puha lapok és érzékszervi tervezés.
• 57. Papírmechanika és pop-up képeslapok – mozgó papírszerkezetek.
• Illusztráció, képregény és karaktertervezés – különösen a képeskönyv és oldalpár leckéje.

26. Szakmai források és további megfigyelés

• Smithsonian Libraries – Artists’ Books: a könyv mint művészi médium és tárgy.
• Pratt Institute Libraries – What is an Artist Book?: a művészkönyvek formai változatossága és alkotói kontrollja.
• University of Michigan – About Artists’ Books: anyag, tartalom, elrendezés és kísérleti könyvformák.
• National Museum of Women in the Arts – Artists’ Books: művészkönyv-foglalkozás 3–12. évfolyam számára.
• National Museum of Women in the Arts – Pulling It All Together: több alkalmas tervezési és kivitelezési folyamat.
• The Book Arts Web – The Flagbook Bind-O-Rama: a zászlókönyv szerkezete és változatai.
• University of Brighton – Flag Book: a harmonikagerinc és a zászlólapok kapcsolata.
• The Metropolitan Museum of Art – Mix-and-Match Accordion Book: gyermekeknek szóló könyvalkotó gyakorlat.

Záró gondolat: a művészkönyv akkor működik igazán, ha a néző nemcsak elolvassa vagy megnézi, hanem a könyv alakján, anyagán és nyitásán keresztül is megtapasztalja az alkotó gondolatát.