101. Épülettervezés gyerekeknek – alaprajz, homlokzat, metszet és építészeti makett

Ebben a fejezetben egy elképzelt épületet tervezünk meg a használók igényeitől az alaprajzon és homlokzati rajzon át az egyszerű, méretarányos papírmakettig. A gyermekek megtapasztalják, hogy az építészet nem csupán házak rajzolása: a tér, a fény, a mozgás, az időjárás, az anyagok és az emberek szükségleteinek összehangolása.

Fontos különbség a 74. fejezethez képest: a dioráma egy jelenetet és annak környezetét mutatja be; ez a fejezet ezzel szemben a tervezési folyamatra összpontosít. A cél egy használható tér elgondolása, többféle műszaki rajzi nézet megértése, majd az elképzelés térbeli modellben történő ellenőrzése. A gyermekmakett tanulási és szemléltető eszköz, nem kivitelezési terv és nem igazolt épületszerkezet.

1. Mi az épülettervezés?

Az épülettervezés során azt gondoljuk végig, hogy egy hely milyen célt szolgál, kik használják, hogyan lehet benne közlekedni, milyen fényre és védelemre van szükség, és milyen formában lehet mindezt megvalósítani. A jó terv nem pusztán szép homlokzatot ad: a külső forma és a belső használat összetartozik.

Gyermekekkel a tervezést egy egyszerű kérdéssel érdemes kezdeni: kinek készül a hely, és mit szeretne ott csinálni? Egy olvasókuckónál fontos lehet a csend, a természetes fény és a kényelmes ülőhely; egy udvari pavilonnál az árnyék, az eső elleni védelem és a könnyű megközelítés.

2. A tervezési feladat – rövid építészeti program

Mielőtt rajzolni kezdesz, készíts rövid feladatleírást. Ez az építészeti program gyermekeknek szóló, egyszerű változata. Tartalmazza:

• Használó: ki fogja használni a teret? Egy gyermek, egy család, egy osztály vagy a közösség?
• Tevékenység: olvasás, játék, pihenés, tanulás, találkozás vagy megfigyelés?
• Hely: udvar, kert, képzeletbeli sziget, meglévő szoba vagy közterület?
• Alapigény: hány ember férjen el, legyen-e ülőhely, tároló, mosdó vagy fedett rész?
• Korlát: mekkora a rendelkezésre álló terület, milyen anyagokból dolgozhatunk, mennyi időnk van?
• Egy különleges cél: például akadálymentes megközelítés, esővíz gyűjtése, árnyékolás vagy zöldtető.

Az igényeket rangsorold: mi nélkülözhetetlen, mi hasznos, és mi csak díszítő ötlet? Így a terv nem válik túlzsúfolttá.

3. Helyszín és környezet megfigyelése

Az épület nem önmagában áll. Figyeld meg, honnan érkeznek az emberek, hol van napos és árnyékos terület, merre folyhat el az esővíz, milyen fák vagy meglévő épületek veszik körül. Valós helyszín esetén csak biztonságosan, felnőttel együtt mérj és figyelj.

Készíts egyszerű helyszínvázlatot: jelöld az északi irányt, a bejárat felé vezető utat, a nagyobb fákat, a napos részt és az esetleges akadályokat. A fantáziavilágban is érdemes következetes környezetet alkotni, de jelezd, ha a rajz nem méretarányos.

Megfigyelési próba: ugyanazt a helyet rajzold le reggel és délután. Mi változott a fényben, az árnyékban és a használatban? Egy fedett ülőhely például másképp működhet a déli napsütésben, mint hűvös, szeles időben.

4. Három alapvető építészeti ábrázolás

Ugyanazt az épületet több nézetből kell megmutatni, mert egyetlen rajz nem tud minden információt közölni.

4.1. Alaprajz

Az alaprajzot úgy képzeld el, mintha az épületet egy képzeletbeli vízszintes síkkal elmetszenénk, majd felülről néznénk. A falak, ajtók, ablakok és a bútorok helye láthatóvá válik. Az alaprajz nem egyszerű madártávlati kép: a falak metszett részei hangsúlyosabbak, a nyílások és a berendezések pedig egyezményes, leegyszerűsített jelekkel jelennek meg.

4.2. Homlokzat

A homlokzati rajz az épület egyik külső oldalát mutatja szemből, torzítás nélküli, merőleges nézetben. Látszik rajta a fal, a tető körvonala, az ajtó, az ablakok és a külső arányok. Nem ugyanaz, mint a perspektivikus látványrajz: a homlokzat elsősorban méreteket és elrendezést közöl.

4.3. Metszet

A metszet egy függőleges képzeletbeli vágás után mutatja meg az épület belsejét. Segít megérteni a belmagasságot, a födémet, a tető formáját, a szintek kapcsolatát és azt, hogyan jut be a fény. Egy egyszerű metszetben rajzold meg a padlót, a falat, a tetőt és legalább egy belső tárgyat.

Gyors ellenőrzés: az alaprajzon felülről látod a helyiségek kapcsolatát; a homlokzaton kívülről látod az egyik oldalt; a metszeten egy függőleges vágás után a belső magasságokat és kapcsolatokat látod.

5. Arány és méretarány

A méretarány megmutatja, hogyan viszonyul a modell vagy rajz mérete a képzelt vagy valós épület méretéhez. Az 1:25 méretarány azt jelenti, hogy a maketten 1 cm a valóságban 25 cm-nek felel meg. Az 1:50 méretarányban 1 cm 50 cm-nek felel meg.

Számítás: a makettméret = valós méret ÷ méretarány nevezője. Például 5 m = 500 cm; 1:25 méretarányban 500 ÷ 25 = 20 cm. Mindig azonos mértékegységre válts, mielőtt osztasz.

Gyermekeknél a méretarány lehet közelítő, különösen az első modelleknél. Ilyenkor írd a rajzra, hogy „arányosított vázlat” vagy „nem méretarányos modell”. Ne nevezd méretarányosnak azt, amelyben a falak, ajtók és bútorok egymáshoz viszonyított mérete véletlenszerű.

6. Térszervezés és közlekedés

Az alaprajz egyik legfontosabb kérdése, hogyan jutunk el a bejárattól a használati helyekig. Rajzolj útvonalat ceruzával: be lehet-e lépni, meg lehet-e fordulni, el lehet-e jutni az ülőhelyhez vagy az asztalhoz anélkül, hogy bútorba ütköznénk?

Az ajtó nyitásának iránya helyet igényel. Az alaprajzon egyszerű negyedkörrel jelölheted a nyíló ajtó útját. A folyosó ne legyen indokolatlanul szűk, és ne vezessen zsákutcába, ha a feladat szerint több ember használja a teret. A modellben kis papírfigurával is kipróbálhatod a mozgást.

7. Fény, szellőzés és időjárás

Az ablak nem pusztán díszítőelem. Természetes fényt enged be, kilátást ad és kapcsolatot teremt a külvilággal. A tervezéskor kérdezd meg: honnan érkezik a fény, hol keletkezhet zavaró tükröződés, és marad-e árnyékos pihenőhely?

A szellőzéshez gondolj arra, hogy a friss levegőnek be kell jutnia, a meleg vagy elhasznált levegőnek pedig távoznia kell. Gyermekmakettnél ezt nyitható papírablakkal vagy két különböző oldalon elhelyezett nyílással lehet szemléltetni; a modell önmagában nem bizonyítja, hogy egy valódi épület szellőzése megfelelő.

Kültéri pavilonnál vizsgáld meg a tető lejtését, a víz útját, az árnyékot és a szél irányát. A tető lejtése a modellen is legyen felismerhető. A víz elvezetését nyíllal rajzolhatod a tervre.

8. Szerkezet és stabilitás – mi tartja meg az épületet?

Az épület részei együtt dolgoznak. A falak, oszlopok, gerendák, födémek és tetők feladata, hogy a terheket biztonságosan továbbítsák a tartószerkezeten keresztül az alapozás felé. A gyermekmodellben nem valódi teherbírást méretezünk, hanem megfigyeljük az alapvető szerkezeti elveket.

• Oszlop: függőleges elem, amely felülről érkező terhet továbbít.
• Gerenda: vízszintes vagy közel vízszintes elem, amely két vagy több támasz között áthidal.
• Merevítés: olyan kiegészítő elem, amely csökkenti a szerkezet oldalirányú elmozdulását. A háromszög alakú merevítés gyakran stabilabbá teszi a keretet.
• Alap: a modellben szélesebb talplemez segíthet a felborulás ellen; valódi épület alapozása ennél sokkal összetettebb mérnöki feladat.
• Tető: védi a belső teret, és a lejtése befolyásolja a csapadék elvezetését.

Egyszerű kísérlet: készíts két azonos méretű kartonkeretet. Az egyiket csak négy rúddal, a másikat átlós merevítővel építsd meg. Finoman nyomd oldalról mindkettőt, és figyeld meg, melyik deformálódik kevésbé. Ez szemléltető próba, nem szerkezeti minősítés.

9. Anyagok és eszközök

• vázlatpapír, négyzethálós lap, vastag rajzlap és újrahasznosított karton;
• ceruza, radír, vonalzó, mérőszalag felnőtt felügyelettel;
• gyermekolló, ragasztóstift, papírragasztó, maszkolószalag;
• színes ceruza, filc, vízbázisú festék és ecset;
• papírcsíkok oszlopokhoz és gerendákhoz, hajtott háromszögmerevítők;
• könnyű textil- vagy áttetsző papír az árnyékolás szemléltetésére;
• kis papírfigurák és bútorjelölők a közlekedés kipróbálásához.

Az anyagválasztásnál a merevség, a tömeg, a hajlíthatóság és a ragaszthatóság számít. A hullámkarton jól használható alapnak, a vékony karton falakhoz, a sima papír pedig tervrajzhoz. Nedves vagy szennyezett csomagolóanyag ne kerüljön a modellbe.

10. A makett elkészítésének előkészítése

A végleges makett előtt készíts próbát. Vágj ki egy kis fal- és tetőelemet, hajtsd meg, ragaszd össze, majd ellenőrizd, hogy a fal derékszögben áll-e, a tető illeszkedik-e, és a modell nyitható marad-e. A próbadarab olcsóbb, mint a teljes épület hibás újraépítése.

Jelöld a falak helyét az alaplapon. A falak találkozásánál használj belső ragasztófület vagy külön merevítőcsíkot. A tetőt lehetőleg levehetőre készítsd, hogy a belső tér látható maradjon. A modell vastagabb anyagvastagságát vedd figyelembe: a falak belső mérete kisebb lesz, mint a külső méret.

11. A teljes tervezési folyamat 12 lépésben

1. Fogalmazd meg, mire való az épület és kik használják.
2. Írj fel három nélkülözhetetlen igényt és egy különleges célt.
3. Rajzold le a helyszínt és jelöld a megközelítést.
4. Készíts három apró tömeg- vagy alaprajzi vázlatot.
5. Válaszd ki a legjobban működő változatot, és indokold meg.
6. Rajzold meg az alaprajzot, jelöld a falakat, ajtókat, ablakokat és bútorokat.
7. Készíts legalább egy homlokzatot és egy egyszerű metszetet.
8. Válassz méretarányt, és számítsd át a fő méreteket.
9. Építsd meg a falakat és a tartóelemeket próbakartonból.
10. Állítsd össze a modellt, majd próbáld ki a közlekedést és a tető illeszkedését.
11. Vizsgáld meg a fényt, az árnyékot, a stabilitást és a használhatóságot.
12. Jegyezd fel, mit változtattál a próba után, és mutasd be a végleges tervet.

12. Projekt 1 – Kis közösségi könyvtár 1:25 méretarányban

Cél: alaprajz, homlokzat, metszet és egyszerű térbeli makett összehangolása. Ajánlott kor: 10–14 év. Idő: két 60 perces alkalom, a száradási időtől függően.

Tervezési feladat: tervezz egy kicsi, egyszintes olvasóhelyet, amelyben van bejárat, könyvespolc, két ülőhely és természetes fény. A példaépület külső mérete 6 × 4 m, a modell méretaránya 1:25.

• 6 m = 600 cm; 600 ÷ 25 = 24 cm.
• 4 m = 400 cm; 400 ÷ 25 = 16 cm.
• 2,4 m falmagasság = 240 ÷ 25 = 9,6 cm.
• 0,9 m széles ajtó = 90 ÷ 25 = 3,6 cm.

Elkészítés:

1. Rajzolj 24 × 16 cm-es külső téglalapot, és jelöld az északi irányt.
2. Oszd fel a belső teret olvasórészre és könyvespolcok helyére, de hagyj szabad közlekedési útvonalat.
3. Jelöld az ajtót és legalább két ablakot az alaprajzon.
4. Készíts egy homlokzati rajzot, amelyen az ajtó, az ablakok és a tető látszik.
5. Rajzolj metszetet az egyik ablakon át, és mutasd meg a belmagasságot, a polcot és a tetőt.
6. Vágd ki a falakat a méretarányos kartonból, és ragasztófüllel állítsd össze őket.
7. Készíts levehető tetőt, hogy a belső tér megtekinthető legyen.
8. Helyezz be könnyű papírbútorokat, majd ellenőrizd, hogy az ajtóhoz vezető út szabad marad-e.
9. Mutasd be, hogyan oldja meg a terv a fényt, a csendes olvasást és a megközelítést.

Aránytipp: az ajtó, az ablak és a bútorok méretét ugyanazzal az 1:25 átváltással számítsd. Ha egy részletet a karton vastagsága miatt módosítasz, jegyezd fel, hogy a modell közelítő.

13. Projekt 2 – Saját szoba alaprajza és nyitható makettje

Cél: a személyes igények, a méretarány és a bútorok elrendezésének összehangolása. Ajánlott kor: 8–12 év. Idő: 60–90 perc.

Válassz egy 4 × 3 m-es képzeletbeli szobát. 1:25 méretarányban a padló 16 × 12 cm lesz. Egy 180 × 80 cm-es ágy a modellen 7,2 × 3,2 cm. Egy 120 × 60 cm-es íróasztal 4,8 × 2,4 cm.

1. Rajzold meg a 16 × 12 cm-es szobakontúrt négyzethálós papíron.
2. Jelöld a bejáratot, az ablakot és a fűtőtest helyét, ha van ilyen a képzeletbeli szobában.
3. Készíts külön papírbútorokat a megadott méretarányban.
4. Próbálj ki három elrendezést: ágy az ablak mellett, ágy a falnál, illetve középre helyezett szabad játéktér.
5. Válaszd ki azt, amelyikben kényelmes a közlekedés, és az asztalhoz is megfelelő fény jut.
6. Építs alacsony kartonfalakat az alaplap köré; az egyik fal vagy a tető maradjon levehető.
7. Mutasd be a szobát felülnézetből és egy belső metszeten.

Gyakorlófeladat: készíts két változatot ugyanarra a szobára. Az egyikben több tároló, a másikban nagyobb szabad padlófelület legyen. Hasonlítsd össze, melyik szolgálja jobban a választott tevékenységet.

14. Projekt 3 – Esővédő udvari pavilon

Cél: tetőforma, oszlopok, árnyék, vízelvezetés és megközelítés vizsgálata. Ajánlott kor: 10–14 év. Idő: 60–75 perc.

A feladat egy 5 × 3,5 m-es, nyitott pihenőpavilon megtervezése. 1:25 méretarányban az alap 20 × 14 cm. A 2,7 m-es oszlopmagasság 10,8 cm a modellen. A tető túlnyúlása lehet például 0,6 m, ami 2,4 cm a modellen.

1. Rajzold le a pavilon helyét az udvar vázlatán, és jelöld, honnan érkeznek a használók.
2. Válassz olyan elrendezést, amelyben az ülőhelyekhez vezető út szabad marad.
3. Készíts alaprajzot a négy oszlop, az ülőpad és a bejárat helyével.
4. Rajzold meg a homlokzatot és a tető lejtését mutató metszetet.
5. Hajtott kartonból készíts oszlopokat, a tető alá pedig gerendákat.
6. Átlós kartonmerevítéssel próbáld csökkenteni a keret oldalirányú billegését.
7. Helyezd fel a tetőt úgy, hogy a csapadék elvezetésének iránya látható legyen.
8. Használj áttetsző papírt a napfény és az árnyék szemléltetésére.
9. Végezz óvatos oldalirányú stabilitáspróbát, majd módosítsd a szerkezetet, ha billeg.

Tervezési kérdés: hogyan lehet úgy árnyékot adni, hogy közben a pavilon nyitott és átlátható maradjon? Készíts két tetőváltozatot, és hasonlítsd össze őket.

15. Épületforma és homlokzati kompozíció

A homlokzatot néhány jól olvasható formai döntés szervezi: a fal és a nyílások aránya, a tető alakja, a bejárat hangsúlya és az anyagok ritmusa. Válassz egy fő geometriai alapformát – téglalap, négyzet, háromszög vagy ív –, és abból indulj ki.

Próbáld ki a harmadolást: a homlokzat szélességét oszd három közel azonos részre, majd a bejáratot vagy egy nagyobb ablakot helyezd az egyik harmad közelébe. Ez nem kötelező szabály, hanem kompozíciós kísérlet. Hasonlítsd össze a középre rendezett és az aszimmetrikus változatot.

Az ablakok ismétlődése ritmust adhat, de nem szükséges minden nyílásnak azonos méretűnek lennie. A különbségnek legyen oka: például a nagyobb ablak a közös térhez tartozik, a kisebb a tárolóhoz.

16. Zöldtető, esővíz és természetközeli tervezés

A környezettudatos építészeti gondolkodás nem csak napelemek rajzolását jelenti. Figyeld meg, hogyan kapcsolódik az épület a környezetéhez: árnyékot ad-e, megőrzi-e a meglévő fákat, hogyan kezeli az esővizet, és lehet-e benne természetes szellőzés?

Gyermekmaketten a zöldtetőt zöld papírral, fonallal vagy újrahasznosított papírrosttal jelölheted. Az esővíz útját kék nyilakkal mutasd meg. A valódi zöldtető rétegrendje, vízszigetelése, teherbírása és növényválasztása szakmai tervezést igényel; a papírmodell csak az alapötletet szemlélteti.

A RIBA oktatási anyagai a biomimikriát, a zöldtetőt és az újrahasznosított anyagokból épített modelleket is felhasználják az építészeti gondolkodás fejlesztésére.

17. Hozzáférhető és befogadó tértervezés

Gondolj olyan használókra is, akik babakocsival, kerekesszékkel, bottal, járókerettel vagy érzékenyebb érzékeléssel közlekednek. A tervben legyen könnyen felismerhető bejárat, akadálymentes útvonal, pihenőhely és jól olvasható tájékozódás. A makettben az útvonalat színnel és eltérő felülettel is jelölheted.

Ne állítsd, hogy egy gyermekmakett megfelel a hatályos akadálymentességi előírásoknak. A valódi épületek méretezését és megfelelőségét jogszabályok, szabványok és szakemberi tervezés határozza meg. A foglalkozás célja az empátia és a tervezési szempontok megismerése.

18. Korosztályhoz igazított feladatok

A korosztályi ajánlás tájékoztató. A gyermek érdeklődése, kézügyessége és egyéni szükségletei alapján egyszerűsíts vagy bővíts.

19. Gyakori hibák és javításuk

20. Kevésbé jó és jobb megoldások

• Kevésbé jó: először megrajzolni a látványos tetőt, majd megpróbálni hozzáigazítani a belső tereket. Jobb: a használati igényből indulni, előbb alaprajzot készíteni, majd ahhoz formálni a külsőt.
• Kevésbé jó: minden helyiségbe sok bútort zsúfolni. Jobb: előbb a közlekedési útvonalat és a fő tevékenységet biztosítani.
• Kevésbé jó: a makettet azonnal végleges színekre festeni. Jobb: először egyszerű, jelöletlen próbamodellt építeni és ellenőrizni.
• Kevésbé jó: a valós méreteket és a modellméreteket egy sorban keverni. Jobb: külön oszlopban vezetni a valós és az átszámított méretet.
• Kevésbé jó: a stabilitást pusztán vastagabb kartonnal javítani. Jobb: először az alapot, a csatlakozásokat és a háromszögmerevítést vizsgálni.

21. 60 perces foglalkozásterv

1. 0–8 perc: épületek megfigyelése; mire való a bejárat, az ablak, a tető és az árnyék?
2. 8–15 perc: rövid tervezési program: használó, tevékenység, három igény.
3. 15–25 perc: egyszerű alaprajzi vázlat és ajtó-ablak jelölés.
4. 25–35 perc: homlokzat és metszet készítése.
5. 35–50 perc: gyors kartonmodell összeállítása előkészített elemekből.
6. 50–57 perc: közlekedés, fény és stabilitás kipróbálása.
7. 57–60 perc: egy változtatás megfogalmazása: mit javítanék a következő változatban?

Ha teljes méretarányos makett is készül, tervezz több alkalmat. A 60 perces foglalkozás inkább a gondolkodási folyamat és a gyors prototípus kipróbálására alkalmas.

22. Biztonságos és környezettudatos munkavégzés

• Csak tiszta, száraz, nem penészes kartont és papírt használj.
• Gyermekollóval dolgozz; sniccert, vágókést és fűrészt kizárólag felnőtt kezeljen.
• Ragasztópisztoly, forró ragasztó és tűzőgép gyermekek kezébe ne kerüljön.
• Ne használj hegyes drótot, törött műanyagot, szennyezett csomagolást vagy ismeretlen vegyszerrel kezelt anyagot.
• A nagyobb maketteket stabil, sík asztalon építsd; a magas elemeket ideiglenesen támaszd meg.
• Használj újrahasznosított kartont, de a felesleges díszítést és egyszer használatos műanyagot kerüld.
• A kész modellt ne tekintsd valódi épület szerkezeti vagy biztonsági igazolásának.

23. Önellenőrző lista

• ☐ Megfogalmaztam, kik és mire használják az épületet.
• ☐ Megfigyeltem vagy megrajzoltam a helyszínt.
• ☐ Készült alaprajz, legalább egy homlokzat és egy metszet.
• ☐ A méretarányt és a mértékegységet feltüntettem.
• ☐ Az ajtók, ablakok és bútorok arányai következetesek.
• ☐ A közlekedési útvonal szabadon használható.
• ☐ A fény, az árnyék és az esővíz útját átgondoltam.
• ☐ A modell szerkezete stabilan áll, a tető illeszkedik.
• ☐ A makett korlátait és közelítő méreteit feltüntettem.
• ☐ A próba után legalább egy változtatást elvégeztem.

24. Fogalomtár

• Építészeti program: a tervezési feladat, a használók és az alapvető igények rövid leírása.
• Alaprajz: az épület vízszintes metszeti síkból felülről ábrázolt nézete.
• Homlokzat: az épület külső oldalának merőleges, torzítás nélküli rajza.
• Metszet: az épület függőleges képzeletbeli elvágásával feltárt belső nézet.
• Méretarány: a rajz vagy modell és a valós méret közötti arány.
• Makett: egy épület vagy terv térbeli, szemléltető modellje.
• Merevítés: a szerkezet alakváltozását csökkentő kiegészítő elem.
• Nyílászáró: ajtó vagy ablak, amely nyílást zár le vagy nyit meg.
• Biomimikri: természeti formák és működési elvek tanulmányozása, majd ötleteik alkalmazása a tervezésben.

25. Kapcsolódó Firkavár-fejezetek

• 55. Fantáziatérkép-rajzolás – helyszín, tájolás, jelmagyarázat és térbeli kapcsolatok.
• 57. Papírmechanika és pop-up képeslapok – hajtott kartonszerkezetek és térbeli elemek.
• 74. Dioráma és miniatűr jelenetépítés – térbeli rétegek és méretarány, jelenetépítési céllal.
• 89. Helyszíni városrajz – épületek megfigyelése, perspektíva és városi részletek.
• 99. Saját társasjáték tervezése – prototípus, tesztelés és iteratív fejlesztés.

26. Szakmai és pedagógiai források

• Center for Architecture – Self-Guided Activities: gyermekeknek szóló épülettervezési, alaprajz-, méretarány- és makettkészítési feladatok.
• RIBA Learning – Architecture Activities: építészeti rajz, biomimikria, zöldtető, papírmakett és újrahasznosított anyagok.
• Institution of Engineering and Technology – How to draw a plan view: 7–11 éveseknek szóló alaprajzi feladat, méretek és arányok.
• Réseau des Maisons de l’Architecture – Plan/Coupe/Façade: alaprajz, metszet és homlokzat megértése gyermekekkel.
• Landesbildungsserver Baden-Württemberg – Papierzimmer: méretarányos szobatervezés, papírmakett és szerkezeti kísérletezés.

Alkotói zárógondolat: az épület nem a homlokzati rajznál kezdődik, hanem annál a kérdésnél, hogy milyen helyre van szüksége az embernek. Rajzolj több változatot, próbáld ki a teret papírmakettben, és engedd, hogy a használhatóság alakítsa a formát.

Kapcsolódó világító papírtechnika: 102. Papíráramkör és világító képek gyerekeknek – LED-es fényforrás, rézszalagos áramkör és biztonságos papíralkotás.

Kapcsolódó kiállítástervezés: 104. Gyermekkiállítás tervezése és rendezése – a kész alkotások tematikus válogatása, feliratozása, biztonságos elrendezése és hozzáférhető bemutatása.