109. Növényi textil- és fonalfestés gyerekeknek – rosttípusok, festőfürdő, színpróba és biztonságos munkamenet

1. Mi a merítéses textil- és fonalfestés?

Merítéses festéskor a textilt vagy a fonalat egy folyékony festőfürdőbe helyezzük. A színezőanyag a rostok felületéhez, illetve bizonyos esetekben a rost belső szerkezetéhez kapcsolódik. A szín nem pusztán a felületre rajzolt minta: a teljes anyag vagy fonalköteg árnyalata változik meg.

A végeredményt több tényező együtt alakítja: a növényi alapanyag, a kivonat töménysége, a víz kémhatása és ásványianyag-tartalma, a textil rostösszetétele, az előkészítés, a hőmérséklet, az idő és az esetleges előkezelés. Ezért ugyanaz a festőfürdő két különböző anyagon eltérő színt adhat.

A természetes festés nem automatikusan tartós, és a természetes eredet nem jelenti azt, hogy minden növény vagy adalék biztonságos. A jó tanulási cél az összehasonlítás, a megfigyelés és a pontos dokumentálás, nem egy előre garantált szín elérése.

2. Festék, színezék, pigment és festőfürdő

3. A rosttípus miért döntő?

A textil nem egységes „szivacs”. A különböző rostok eltérő kémiai felépítésűek és felületi tulajdonságúak, ezért másként veszik fel a növényi színezékeket. A címkén szereplő összetétel fontosabb kiindulópont, mint az, hogy az anyag tapintásra természetesnek tűnik-e.

A növényi színezékek jelentős része előkezelés nélkül gyengén vagy egyenetlenül kötődik egyes rostokhoz. A gyapjú és a selyem sok festékrendszerben másként viselkedik, mint a pamut vagy a len. A poliészter és az akril különösen eltérő festékrendszert igényel; a házi növényi festőfürdőben gyakran csak gyenge vagy alig látható színt vesznek fel.

4. Fehérje-, cellulóz- és műszálak összehasonlítása

Fontos: a „természetes rost” nem egyetlen festési kategória. A gyapjú és a pamut is természetes, de eltérő kémiai felépítésű. A próbaminta ezért nem kihagyható lépés.

5. Növényi alapanyagok – mit érdemes kipróbálni?

• Száraz vöröshagymahéj: sárgás, aranyos, barnás irányú árnyalatokat adhat; jó kiindulópont összehasonlító próbához.
• Fekete tea: tannintartalma miatt bézses, barnás színezést adhat, de a tartósság és a rosttal való kapcsolat változó.
• Körömvirág vagy festőnövényként termesztett büdöske: sárga-narancs tartományú kísérleti színezékforrás lehet; a növény pontos azonosítása és tiszta termesztési helye fontos.
• Vöröskáposzta: látványos kémhatás-érzékeny színváltozásra alkalmas, de textilen nem tekinthető automatikusan tartós festéknek; inkább összehasonlító kísérletként használd.
• Kurkuma: erős sárga színt adhat, de fényre és mosásra érzékeny lehet; a foltosság és fakulás tanulságos vizsgálati téma.

Csak ismert, biztonságosan azonosított, tiszta helyről származó alapanyagot használj. Ismeretlen vadnövényt, út menti vagy permetezett növényt, penészes maradékot és védett fajból gyűjtött részt ne tegyél a festőfürdőbe. A növényi festőlé nem élelmiszer: kóstolni tilos, és a festéshez használt edény nem kerülhet vissza az ételkészítésbe.

6. Eszközök és anyagok

• ismert összetételű, világos pamut-, gyapjú- és műszálas próbadarabok;
• azonos vastagságú, világos fonalminták kis kötegben;
• ismert, tiszta növényi alapanyag, például száraz hagymahéj;
• felnőtt által használt, kizárólag festésre fenntartott rozsdamentes acél edény;
• külön, feliratozott üveg- vagy hőálló tálak a kihűlt fürdőhöz;
• szűrő és külön erre fenntartott kanál;
• fogó vagy csipesz, kesztyű, kötény és asztalvédő;
• címkék, ceruza, mérleg, mérőedény és megfigyelési lap;
• szárítókötél vagy háló, amelyen a minták nem érnek egymáshoz.

Ne használj olyan edényt, kanalat vagy mérőeszközt, amely később élelmiszerrel érintkezik. A festőedényeket jól láthatóan jelöld, és külön tárold.

7. Biztonságos gyermekfoglalkozás és felnőttfeladatok

Gyermekfeladat: a címkézés, a száraz és kihűlt minták összehasonlítása, a kézmeleg vagy hideg festőfürdőbe helyezés felnőtt felügyeletével, a mintakártya kitöltése és a színváltozás megfigyelése.

Felnőttfeladat: a növényi anyag melegítése, a forró folyadék szűrése, az edények mozgatása, a forró fürdő kezelése és minden vegyszeres előkezelés. A gyermek ne kezeljen forró edényt, tűzhelyet, koncentrált oldatot vagy ismeretlen adalékot.

• Ne kóstolj meg sem növényi alapanyagot, sem festőfürdőt.
• Kerüld a szemmel, szájjal és sérült bőrrel való érintkezést; fröccsenés esetén bő vízzel öblíts.
• Érzékenység vagy ismert allergia esetén az adott növényt és rostot hagyd ki; gyapjú esetén a lanolinérzékenységet is vedd figyelembe.
• Száraz növényi por helyett lehetőleg tiszta, egész vagy nedves alapanyagot használj; poros anyag előkészítését felnőtt végezze jól szellőző helyen.
• Ne használj króm-, réz-, ón- vagy vas-sókat gyermekfoglalkozáson, és ne készíts otthon ismeretlen fémes pácolóoldatot.

8. A textil előmosása és előkészítése

A gyári textilen lehet keményítő, lágyító, olaj, szennyeződés vagy más kikészítőanyag. Ezek gátolhatják a festőfürdő egyenletes felvételét. A tiszta próbaminta ezért megbízhatóbb összehasonlítást ad.

1. Olvasd el a textil címkéjét, és jegyezd fel a rostösszetételt.
2. Vágj azonos méretű, például 5 × 5 cm-es mintákat.
3. A mintákat a gyártói kezelési útmutató szerint, kímélő mosószerrel mosd ki.
4. Ne használj öblítőt, mert bevonatot hagyhat a rostokon.
5. Alaposan öblítsd ki a mosószert, majd tartsd a mintákat nedvesen a festésig.
6. Minden darabra kerüljön egyedi, hő- és vízálló címke vagy külön azonosító fonaljel.

Ne keverj össze különböző összetételű anyagokat egyetlen mintaként. A címke és a napló teszi értelmezhetővé a kísérletet.

9. Festőlé készítése – felnőtt által végzett előkészítés

Kiinduló próbarecept hagymahéjhoz: mérj ki körülbelül 20 g tiszta, száraz vöröshagymahéjat és 1 liter vizet. A felnőtt tegye az alapanyagot az erre fenntartott edénybe, majd kíméletes, gyöngyöző melegítéssel készítsen kivonatot körülbelül 45–60 perc alatt. A pontos idő és szín a héj fajtájától, szárazságától, korától és a víztől függ.

Hűtsd kezelhető hőmérsékletre, majd szűrd le a növényi részeket. A festőfürdő legyen homogén, nagyobb daraboktól mentes. A felnőtt ellenőrizze, hogy a fürdő hőmérséklete a választott rosthoz megfelelő-e.

Ez csak kísérleti kiindulópont, nem ipari recept és nem garantál azonos színt. A következő alkalommal a növényi anyag tömegét, a víz mennyiségét és a melegítési időt is jegyezd fel, hogy az eredmények összehasonlíthatók legyenek.

10. Mi az a pác, mordáns és színmódosító?

A mordáns olyan anyag, amely bizonyos színezékek és rostok közötti kapcsolatot segítheti vagy módosíthatja. Egyes eljárásokban a textilt a festés előtt kezelik vele, más esetekben a festőfürdővel együtt vagy a festés után alkalmazzák. A különböző rostok és színezékek nem ugyanazt az előkezelést igénylik.

A szakirodalom többek között timsót, vasvegyületeket és növényi tanninokat tárgyal, de ezek nem felcserélhető, általánosan biztonságos házi adalékok. A fémes sók koncentrációja, kezelése, tárolása és hulladéka külön kockázatot jelent. Gyermekfoglalkozáson ezért ne készíts saját pácoldatot, és ne mérj ki fémsókat.

Ha tartósabb eredmény a cél, használj olyan, előre szakmailag előkezelt textilmintát vagy fonalat, amelynek kezelése és összetétele dokumentált. A felnőtt a termék gyártói előírását és biztonsági adatlapját kövesse.

11. Miért nem univerzális fixáló az ecet vagy a só?

Az ecet a fürdő kémhatását módosíthatja, a só pedig egyes festékrendszerekben befolyásolhatja a festék felvételét, de egyik sem univerzális rögzítő minden növényi színezékhez és minden rosthoz. A hatás a színezék kémiájától és a textil összetételétől függ.

Ne ígérd, hogy egy kanál ecet vagy só minden növényi festést mosásállóvá tesz. A pH-változás akár más árnyalatot is eredményezhet, miközben a mosás- vagy fényállóság nem javul megfelelően. A 106. fejezet vöröskáposzta-kísérlete jó példa arra, hogy a kémhatás színt változtathat; ez nem azonos a rosthoz kötés bizonyításával.

12. Próbafestés és mintakártya

Először mindig kis mintákat fess, ne kész ruhadarabot. Egy jó próbánál egyszerre csak egy változót módosíts.

1. Válassz három ismert összetételű mintát: 100% pamut, 100% gyapjú és 100% poliészter.
2. Mindegyikből vágj azonos méretű, például 5 × 5 cm-es darabot.
3. Használj ugyanabból a festőfürdőből, azonos mennyiséget és azonos merítési időt.
4. Jegyezd fel a fürdő hőmérsékletét, az időt és a rost összetételét.
5. Öblítsd és szárítsd a mintákat a rosthoz igazodó, kímélő módon.
6. Hasonlítsd össze a színeket természetes, szórt fényben.

A mintakártyára kerüljön: növényi alapanyag, növényi anyag tömege, vízmennyiség, rostösszetétel, minta tömege, festési idő, hőmérséklet, előkezelés, öblítés és a megfigyelt szín.

13. Merítéses festés lépésről lépésre

1. Tervezés: válassz egy növényi alapanyagot és két-három ismert rosttípust.
2. Mintakészítés: vágj azonos méretű, előmosott próbadarabokat.
3. Azonosítás: minden mintát külön jelölj meg.
4. Kivonat: a felnőtt készítse el és szűrje le a festőlevet.
5. Hőmérséklet: a felnőtt állítsa be a rostnak megfelelő, biztonságos fürdőt.
6. Elhelyezés: a mintát teljesen merítsd a folyadékba; ne gyűrődjön össze.
7. Mozgatás: a mintát időnként finoman fordítsd meg, hogy a fürdő minden oldalát érje.
8. Megfigyelés: azonos időközönként jegyezd fel, hogyan változik a szín.
9. Kiemelés: a forró fürdőből kizárólag a felnőtt emelje ki a mintát.
10. Öblítés: a rostnak megfelelő, kímélő vízzel öblítsd, amíg a felesleges színanyag nagy része távozik.
11. Szárítás: árnyékos, jól szellőző helyen, egymástól elkülönítve szárítsd.
12. Dokumentálás: a száraz mintát ragaszd a naplóba, és írd mellé a receptet.

14. Gyapjú és pamut kezelése eltérő módon

Gyapjú: fehérjerost. Kerüld a hirtelen hőmérséklet-változást, a forralást, az erős keverést, a dörzsölést és a hirtelen hideg öblítést. Ezek a gyapjú összemenését és filcesedését okozhatják. A mintát a fürdővel együtt fokozatosan melegítsd és hűtsd, és csak óvatosan mozgasd.

Pamut: cellulózrost. Sok növényi festéknél előkezelés nélkül halványabb vagy kevésbé tartós eredmény születhet. A kímélő előmosás fontos, de nem helyettesíti az adott festékrendszerhez szükséges szakszerű pácolást. Gyermekfoglalkozáson maradj a kis, előzetesen tesztelt mintáknál.

Selyem: fehérjerost, de finom és hőre, dörzsölésre érzékeny lehet. Külön próbát és a gyártói kezelési útmutató betartását igényli.

15. Fonal festése – kis kötegek és egyenletes szín

A fonalat lazán feltekert, könnyen átjárható kötegben készítsd elő. A túl szoros gombolyag belsejébe nem jut el egyenletesen a festőfürdő. A köteget több ponton laza, kontrasztos segédfonallal lehet átkötni, hogy ne gabalyodjon össze; az átkötés ne szorítsa össze a festendő részeket.

1. Készíts 2–3, azonos hosszúságú kis fonalköteget.
2. Jegyezd fel a fonal címkéjén szereplő összetételt és tömeget.
3. A fonalat a gyártói útmutató szerint mosd elő, majd nedvesítsd át egyenletesen.
4. A felnőtt helyezze a köteget a megfelelő hőmérsékletű festőfürdőbe.
5. Ne húzd, ne csavard és ne keverd erősen a gyapjút.
6. Öblítés után a köteget finoman nyomkodd ki törölköző között, ne csavard.
7. Száradás után bontsd ki, és kis mintadarabot rögzíts a fonalpalettára.

16. Árnyalatsor készítése az idő változtatásával

Ha ugyanazt a rostot és festőfürdőt használod, de a merítési időt változtatod, árnyalatsort készíthetsz. Például három azonos pamutmintát különböző ideig hagysz ugyanabban a fürdőben. Ez csak akkor értelmezhető, ha a fürdő hőmérséklete és a minták előkészítése azonos marad.

Kiinduló tanulókísérlet: 5, 15 és 30 perc. Ezek nem univerzális festési idők, hanem összehasonlító időpontok. Ha a fürdő közben kihűl, jegyezd fel, mert az eredményt befolyásolja.

Az árnyalatsor mellé rajzolj három négyzetet, és színes ceruzával közelítsd meg a látott színeket. Így a textilminta és a rajzi színmegfigyelés összekapcsolható.

17. Három vezetett alkotóprojekt

A projekt – Rostpróba-kártya

Cél: összehasonlítani, hogy ugyanaz a hagymahéj-festőfürdő hogyan színezi a pamutot, a gyapjút és a poliésztert.

Anyag: három darab 5 × 5 cm-es előmosott textil, egy kis adag felnőtt által készített és lehűtött hagymahéj-festőlé, címkék, napló.

1. Írd fel a minták pontos rostösszetételét.
2. Készíts egy kontrollmintát, amely nem kerül a festőfürdőbe.
3. A három másik mintát azonos körülmények között merítsd be.
4. Öblítés és szárítás után rendezd őket a kontroll mellé.
5. Írd le, melyik anyag változott a legjobban, és melyik alig.

Tanulság: a rostösszetétel legalább olyan fontos, mint a növényi alapanyag.

B projekt – Fonalpaletta egy saját szövéshez

Cél: három különböző fonalból színmintákat készíteni, majd ezekből tervezni egy kis szövött képet.

1. Válassz világos gyapjú-, pamut- és akrilfonalat, ha az összetételük ismert.
2. Készíts azonos tömegű és hosszúságú kötegeket.
3. Azonos festőfürdőben, azonos ideig próbáld ki őket felnőtt felügyeletével.
4. Száradás után készíts színkártyát, és jelöld a fonal nevét.
5. Rajzolj egy 6 × 8 mezős színtervet, és válaszd ki, melyik szín melyik mezőbe kerülne.

Tanulság: a fonal színe a szövésben a textúrával és a szomszédos színekkel együtt hat.

C projekt – Háromlépcsős árnyalatfüzet

Cél: ugyanazon rost és festőfürdő mellett három különböző merítési idő eredményét összehasonlítani.

1. Vágj három azonos méretű, előmosott pamutmintát.
2. Jelöld őket 5, 15 és 30 perces mintának.
3. A felnőtt tartsa állandó szinten a fürdő hőmérsékletét, amennyire a foglalkozás lehetővé teszi.
4. Az előírt idő leteltével külön-külön emeld ki a mintákat.
5. Öblítsd és szárítsd őket azonos módon.
6. Ragaszd őket egy lapra, és írj rövid megfigyelést mindegyikhez.

Tanulság: a hosszabb merítés gyakran erősebb színt adhat, de a változás nem feltétlenül arányos az idővel.

18. Arányok és egyszerű számítások

• Festőlé kiinduló receptje: 20 g száraz hagymahéj 1 liter vízhez. Ez kísérleti arány, nem minden növényre érvényes szabály.
• Mintaméret: 5 × 5 cm-es próbadarabokkal könnyebb az összehasonlítás, mint nagy ruhadarabokkal.
• Fonalpróba: azonos tömegű kötegeket válassz, például 5 g-ot, hogy a festőfürdő mennyisége összehasonlítható legyen.
• Fürdőmennyiség: annyi folyadék legyen, hogy a textil szabadon mozoghasson, és minden oldalát érje. A túlzsúfolt edény egyenetlen színt adhat.
• Árnyalatsor: az időn kívül ne változtass egyszerre más tényezőt.

Ha két mintát különböző tömegű festőanyaggal vagy eltérő fürdőmennyiséggel kezelsz, az eredmény nem tiszta összehasonlítás. A naplóban mindig szerepeljen a minta tömege és a folyadék mennyisége is.

19. Öblítés, szárítás és színmegőrzés

A festés után a mintából a nem kötődött színezék egy része kiöblíthető. A túl erős dörzsölés, a forró víz, az erős mosószer vagy a közvetlen napfény megváltoztathatja a színt. A gyapjú különösen érzékeny a hőmérséklet-változásra és a mechanikai mozgatásra.

• A mintákat külön öblítsd, hogy ne színezzék egymást.
• Az öblítővíz hőmérséklete legyen közel az előző fürdőéhez, különösen gyapjúnál.
• Ne csavard a gyapjút; törölköző között finoman nyomd ki a vizet.
• Árnyékban, szellős helyen szárítsd a mintákat.
• A kész mintakönyvet fénytől és nedvességtől védve tárold.

20. Szín-, mosás- és dörzsállósági próba

A foglalkozáson végzett egyszerű próba nem laboratóriumi szabványvizsgálat, de segít észrevenni a különbségeket.

Öblítési próba: a teljesen megszáradt mintát külön, kímélő módon mosd át. Figyeld meg, mennyi szín távozik a vízbe.

Dörzspróba: egy száraz, fehér pamutdarabbal finoman dörzsöld meg a minta kis részét. Jegyezd fel, átadódik-e a szín.

Fénypróba: készíts két azonos mintát. Az egyiket tartsd sötétben, a másikat néhány napig szórt nappali fényben, közvetlen erős napsütés nélkül. Hasonlítsd össze őket. Ez szemléltető próba, nem szabványos fényállósági mérés.

A szín tartósságát ne csak a friss, nedves textilen ítéld meg. A végső árnyalat a száradás után másnak tűnhet.

21. Gyakori hibák és célzott javításuk

22. Kevésbé jó és jobb megoldások

23. Korosztályhoz igazított feladatok

• 4–6 év: a pedagógus előre elkészített, teljesen kihűlt textilmintákat mutat. A gyermek szín szerint csoportosít, tapintással összehasonlít, és képekkel jelöli, melyik minta puha, sima vagy durvább. Forró folyadék és vegyszer nincs a gyermek közelében.
• 7–9 év: a gyermek feliratozott mintákat meríthet hideg vagy kézmeleg, előkészített festőlébe felnőtt mellett. Egyszerű megfigyelési lapot készít: előtte–utána szín, tapintás, rosttípus.
• 10–12 év: három rosttípus összehasonlítása, azonos merítési idővel és azonos festőfürdővel. A tanulók táblázatban rögzítik a változásokat.
• 13–16 év: változók kontrollálása, ismételt minták, egyszerű tömegarányok, színállósági próba és következtetés. A vegyszeres pácolás továbbra is felnőtt vagy szakműhely feladata.

A feladat értékelése ne a legsötétebb szín jutalmazásáról szóljon. A pontos megfigyelés, a gondos mintajelölés, az összehasonlítás és a következtetés legalább ilyen fontos.

24. Fenntarthatóság és felelős anyaghasználat

• Használj tiszta konyhai növényi maradékot, ha az adott anyag biztonságosan azonosítható.
• Ne gyűjts védett növényt, és ne szedj növényt közterületről vagy kezelt területről engedély nélkül.
• Készíts kis próbaadagot, hogy ne kelljen nagy mennyiségű vizet és növényi anyagot felhasználni.
• Az elhasznált festőfürdőt csak akkor használd fel újabb mintára, ha ismert az összetétele és nem tartalmaz veszélyes adalékot.
• Vegyszeres mordáns- vagy módosítófürdőt ne önts a lefolyóba; az ilyen anyagok kezelését a biztonsági adatlap és a helyi hulladékkezelési előírás határozza meg.
• A kész textilt javítsd, használd újra, vagy alakítsd könyvjelzővé, kis zászlóvá, mintakártyává.

25. Foglalkozásterv két alkalomra

Első alkalom – rostismeret és színkivonat, 45–60 perc

1. 10 perc: textilcímkék és rosttípusok megfigyelése.
2. 10 perc: az előre elkészített növényi festőfürdő és a minták bemutatása.
3. 15 perc: minták azonosítása, címkézése és merítése felnőtt felügyeletével.
4. 10 perc: színváltozás megfigyelése, naplózás.
5. 10 perc: rendrakás, minták szárításának előkészítése.

Második alkalom – összehasonlítás és alkotás, 45–60 perc

1. 10 perc: száraz minták összehasonlítása a kontrollal.
2. 10 perc: egyszerű öblítési és dörzspróba bemutatása.
3. 15 perc: fonalpaletta vagy textilmintakönyv összeállítása.
4. 10 perc: következtetések megfogalmazása: melyik rost, milyen színt és milyen tartóssággal adott?
5. 10 perc: rövid bemutató és önértékelés.

26. Önellenőrző lista és fogalomtár

• Ismerem a textil pontos rostösszetételét?
• Készítettem kis próbát a teljes darab előtt?
• Felírtam a növényi alapanyag tömegét és a víz mennyiségét?
• Azonos körülmények között hasonlítottam össze a mintákat?
• Nem használtam ismeretlen vagy veszélyes vegyszert?
• A forró fürdőt kizárólag felnőtt kezelte?
• Megvizsgáltam a mintát száradás és öblítés után is?
• Megőriztem a kontrollmintát és a receptet?

Cellulózrost:

Növényi eredetű rost, például pamut vagy len.

Fehérjerost:

Állati eredetű rost, például gyapjú vagy selyem.

Festőfürdő:

A színezőanyagot tartalmazó folyadék, amelybe a textilt merítjük.

Mordáns vagy pác:

Bizonyos festék–rost kapcsolatok kialakítását vagy módosítását segítő elő- vagy utókezelő anyag.

Színmódosító:

Olyan kezelés, amely a már kialakult árnyalatot megváltoztathatja.

Színtartóság:

A szín ellenállása mosással, dörzsöléssel és fénnyel szemben.

Kontrollminta:

Olyan összehasonlítási alap, amelyet nem festünk meg, vagy amelynél egy vizsgált változót változatlanul hagyunk.

Festési arány:

A növényi alapanyag, a víz és a textil mennyiségének egymáshoz viszonyított értéke.

27. Kapcsolódó Firkavár-fejezetek és szakmai források

Kapcsolódó Firkavár-tananyagok

• 44. Ecoprint – növényi kontaktfestés: közvetlen levél- és viráglenyomat, amely eltér a teljes textil merítéses festésétől.
• 48. Kézi hímzés textilen: textilrostok, fonalvastagság, tűválasztás és felületkezelés.
• 49. Textilapplikáció: a festett textilminták további felhasználása és rétegezése.
• 77. Batik és viaszreziszt textilfestés: a festőfürdő és a viasszal létrehozott festékreziszt különbsége.
• 106. Növényi festőlevek gyerekeknek: növényi kivonatok és pH-megfigyelések papíron.
• 108. Földfestékek és ásványi pigmentek: oldhatatlan ásványi pigmentek és kötőanyagok.
• Kézi szövés szövőkereten: a festett fonalból saját szövött mintakép készíthető.

Szakmai és pedagógiai források

• The Open University – DIY: Experiments with Natural Dyes: növényi festőfürdő, pamutminta, előkezelés, változók és kísérleti dokumentálás. A vegyszeres eljárásokat a Firkavár gyermekfoglalkozásra nem ajánlja.
• University of Vermont Extension – Making Dyes from Your Garden: növényi festőanyagok, kivonatkészítés és gyermekek melletti felnőttfelügyelet.
• Oxford University Museum of Natural History – Natural Dye Workshop: növényi és konyhai maradékokkal végzett textilfestés, víztakarékosság és a kimerült festőfürdő felelős felhasználása.
• National Wool Museum – Natural Dyeing with Garden Plants: növényi festékek, gyapjúminták, védőfelszerelés és az érzékenység figyelembevétele.
• Bio-mordants: a review (2024): a növényi tanninok, bio-mordánsok és a textilszálakhoz kapcsolódó előkezelések szakirodalmi áttekintése.
• Natural Dyeing of Cellulose and Protein Fibers with the Flower Extract of Spartium junceum L. Plant (2021): pamut és gyapjú összehasonlítása növényi festékkel és előkezeléssel.